Újra madárlesen

Itt a tél, lehullott a lomb, végre újra tudok leselkedni. :) Annál is inkább, mert az idén sokkal több madárka van a ház körül, mint az elmúlt években. Már szeptemberben feltüntek a széncinegék - nagy örömömre, mert szinte lemondtam róluk: idén tavasszal még csak nem is fészkelt a kertben egy pár sem, pedig az elmúlt években a vascső rendszeres fészkelési helyük volt. Node most itt vannak, a tiszafán, az öreg meggyfán és a tujákban tanyáznak, s a madáretetőt is használják végre valahára, kedvemre gyönyörködhetem bennük. A feketerigó továbbra is a vadszőlőre, a tujára és a tiszafára jár rá, a verebek lepik a hátsó madáretetőt. A legvégére hagytam a nagy meglepetést. Olyan madárka is megjelent idén télen, aki eddig még soha: vörösbegy van a kertben. Nem akartam hinni a szememnek, amikor először megláttam. Lényeg, hogy megint van mit néznem!