2010. július 17., szombat

Bolond kis rozsdafarkú

Nem elég, hogy beleesett a kéményünkbe, s onnan kellett kimenteni, utána egész este a kertben ugrált - olykor a lábamtól pár centire - ez a bolond kis rozsdafarkú, akit nem sikerült rendesen lefényképeznem. Annyira izgatott voltam a mentőakció miatt, hogy csak ezekre a homályos képekre futotta.

2010. július 11., vasárnap

Harkályfészek

A harkály (fakopáncs) ugyan nem jött, de az biztos, hogy ez az oduja - Vésztőn. (fotó: CSI)

2010. július 10., szombat

Fecskefiókák

Sajnos nem én fotóztam, hanem CSI, övé az érdem, én csak szeretem őket.

2010. július 9., péntek

Cinkék a tavaszból

Kicsit már távolabbi az élmény, de a lényeg, hogy a rozsdás vascsőben megint fészkeltek cinkék. Egy egész órát ültem lesben, s nem sikerült ezeknél jobb képeket készítenem. Valószínűleg az igazi természetfotósok nem egy órácskát ücsörögnek, nem kézben szorongatott kis digitális géppel, de amíg nem leszek profi természetfotós, be kell érnem ezekkel a képekkel.


2010. április 9., péntek

Első fecske

Ha már az első gólyáról beszámoltam, illik dokumentálnom, hogy szerdán, azaz 2010. ápr. 7-én láttam meg az első fecskét elhúzni a kertünk fölött. A fecskék amúgy idén az év madarai, s riadtan látom, hogy az utóbbi években mifelénk is radikálisan csökken a létszámuk. Én úgy szeretném, ha hozzánk fészkelnének, de valami miatt nem vagyunk szimpatikusak számukra. Sajnálom.

Zöld küllő a kertben

A zöld küllőt még a kerékpárosok sem téveszthetik össze a zöld küllővel, mert ez egy madár, ami tegnap már másodjára fordult meg a kertünkben, és teljesen izgalomba hozott, merthogy ilyen madarat még nem láttam, főleg nem a mi kertünkben. Amikor először rászállt az azóta már kivágott kiszáradt barackfára (mellesleg a madarak nagyon szerették azt a beteg fát), el nem tudtam képzelni, mi lehet az. Aztán a fűben eszegetett hosszasan, mint tegnap is. Azt sejtettem, hogy valami harkályféle, mert pontosan azzal a mozdulattal "kopogtatta" a füvet/földet, mint a fakopács a faágakat, ill. múltkor éppen a fa villanyoszlopot. Tegnap aztán elővettem a Madárbarát kert c. kis könyvemet, s megtaláltam őt, a zöld küllőt (Picus viridis), ami zöldes színű, nagy termetű harkály, farkcsíkja sárgás, sapkája piros. Pontosan ilyen volt.

2010. március 26., péntek

Vadkerti tér - gólya állomás

Itt a tavasz, megérkezett a gólypár a Vadkerti térre. Ritka, hogy egyszerre érkezzenek, pár nap vagy akár egy hét is el szokott kettőjük között telni. Jó érzés, hogy itt vannak, hogy visszajöttek, hogy nem üres a fészek, amire télen nyáron naponta felnézek. Akkor hát rajta, gólypár, tegyétek a dolgotokat!