Úgy nézem, két fiókája van a Vadkerti téri gólyapárnak, két kis fejecskét látok kikandikálni a fészekből. Amikor szakadó esőben tartottunk haza Vésztőről, az egyik szülő ott állt felettük, s a szárnyát széttartva próbálta védeni őket. Vésztőn is lakottak a szokott fészkek, de mintha több fiókát láttam volna, mint nálunk. Tavaly az egyik Vadkerti téri kicsi gólya elpusztult, végül csak egyet tudtak felnevelni.
Kaptam Encitől madárhangokat! Aranyos, mert reggel, este, munkába menet és jövet, szóval bármikor, amikor madárhangot hall, az eszébe jutok. Az a ciki, hogy ránézésre ugyan elég sok madárkát felismerek, de a hangjukat nem mindegyiknek, úgyhogy amikor Enci várakozásteljesen nézett rám, hogy na, mik ezek, hát nem tudtam megmondani.
Vésztőn a temető előtti parkolóban fecskék cikáztak egészen alacsonyan (délutánra meg is jött az eső), a barázdabillegetők meg komótosan billegették magukat. A fecske suhant vagy tíz centire a földtől, billegő billegetőnél felkapta a szárnyát, majd újra visszacsapott a 10 centire. Hihetetlen, micsoda akrobaták, hosszú percekig el tudom nézni, ahogyan cikáznak.
A múlt héten az Aradi vértanúk terén szürke légykapót láttunk. Kb. most láttam először, és most is a belvárosban. Hm.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Én régebben segédkeztem madármonitorozásban, így hang alapján be tudok azonosítani néhány környékbeli fajt. De egy ilyen hangfelvételre én is pályázom, persze csak egy jó látcső után. Nálunk a kertben most egy rozsdafarkú pár az újdonság, imádnivalóak!
VálaszTörlésÉn is nagyon szeretem a rozsdafarkúakat, az ő hangjukat még meg is ismerem.:) Nagy fürcsit szoktak levágni a madáritatóban, ami így aztán egyben madárfürdő is szokott lenni.
VálaszTörlésÁtküldöm majd neked azokat a madárhangokat, hátha felismered őket!